Januárban nőtt a devizahitelesek többségének a havi törlesztőrészlete. Az egy évvel korábbihoz képest a frankhiteleseké általában 15-20%-kal, az euróhiteleseké 10-15%-kal volt magasabb, decemberhez képest pedig a nagy többségnél egyszámjegyű volt a növekedés. A Budapest Bank frankhitelesei ezúttal valamivel rosszabbul jártak, mint az Erste vagy az OTP ügyfelei. Az év első hónapja a frankhitelesek számára újabb árfolyamrekordot hozott.
253,8 forint volt januárban az átlagos havi frankárfolyam (MNB hivatalos), szemben az eddigi csúcsnak számító 251,4 forinttal, november hónap átlagával. Igaz, a frank még tavaly augusztusban 270 forint felett is tartózkodott, erre most nem volt példa. Ez a svájci jegybank szeptember 6-ai (1,2-es árfolyamküszöbről szóló) döntésével is magyarázható, melynek következtében a szélsőérték nem, tőle függetlenül az átlagos havi árfolyam viszont magasabb volt az utóbbi hónapokban, mint tavaly augusztusban. Az euró havi átlagárfolyama eközben a decemberi 304,3 forintról 307,41 forintra nőtt.
A piaci árfolyam mellett az sem mindegy, melyik banknak tartozik a devizahiteles, hisz mindenhol máskor és másképp állapítják meg a törlesztés árfolyamát. Egy közös pont azonban van ezekben: minden deviza alapú lakáshitel esetében a bank saját középárfolyamát, vagy ennek hiányában a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell használni egy tavaly év végén hatályba lépett jogszabály értelmében. Az egyszerűség kedvéért mindenhol ez utóbbit vettük figyelembe. Alábbi ábráinkon jól látható, hogy a törlesztőrészletekben alkalmazott árfolyam az egy évvel korábbihoz képest nőtt, az egy hónappal korábbihoz képest pedig vegyesen alakult a hónap napjain. A legkritikusabb az első hét volt.
Az időzítés azonban bankonként és sok helyen hitelszerződésenként is eltér: míg az OTP-nél mindenkinél 3-ai árfolyamot vesznek figyelembe a 4-ei törlesztőrészlet-levonáshoz, a Budapest Banknál 10-ei, az Erste Banknál pedig 15-ei középárfolyamon történik a törlesztőrészlet megállapítása és ekkor vonják le az összeget is. A bankok többségénél viszont a hitelszerződésben megállapított, illetve a folyósítás szerinti fordulónap a döntő.
A napi hivatalos árfolyam-adatokból kiderül, hogy a legrosszabbul általában azok a frankhitelesek jártak, akiknek a törlesztőrészletét 5-én határozzák meg, az euróhiteleseknél szintén ez a dátum volt kritikus. A fent említett három bank közül az OTP ügyfelei 0,1%-kal alacsonyabb árfolyam mellett fizethették devizahitelüket, mint a Budapest Bank hitelesei, az erstések viszont 0,8%-kal kisebb árfolyam mellett törlesztettek az OTP-sekhez képest is. Ez általában néhány száz forintot jelent. A legjobban azok a frankhitelesek jártak, akiknek a fordulónapja 26-ára esett.
Feltételezve, de meg nem engedve, hogy a törlesztések egyenletesen alakulnak a hónap során, januárban az egy hónappal korábbihoz képest 2,2%-kal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 17,6%-kal magasabb volt egy átlagos törlesztőrészlet csak a frankárfolyam mozgása miatt. Ami az euróhiteleseket illeti, csak az árfolyammozgásokat figyelembe véve az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 11,5%-kal, az egy hónappal korábbihoz képest 0,9%-kal magasabbak voltak a törlesztőrészletek.
A svájci jegybank döntésének következtében már nem mondható el, hogy az euróhitelesek esetében jóval kisebb lenne az elmúlt hetek árfolyamvolatilitása, ezzel szemben a gyengülő forint átka az utóbbi három hónapban őket is komolyan érintette.
Kérdésünk: Kedves Viktor! Hol van itt megoldva bármi is devizahiteles ügyben? - szerk -
Forrás: portfolio.hu
