Tisztelt Tállai Úr!
A funkció szerinti megszólítását elhagytam, mert abból Önnek annyi van, hogy nem tudtam megszámolni. Biztos megdolgozik minden pénzért minden helyen, nem vonom kétségbe, félreértés ebből ne essék! Szóval az itt a tényállás, ami miatt írok Önnek, hogy tegnap délután megcsörrent a mobilom, ami a Munkások Újságának szerkesztőségi száma is. Ennyire vagyunk komolyak. Ha Szalai Annamária megbüntetne minket, mert erre törvényi felhatalmazása van, akkor öt évig sem ülném le a büntit Állampusztán a közterületekre folytatólagosan visszaeső hajléktalanokkal együtt. Én vinném el a balhét, mert én adtam a nevem hozzá.
A szerkesztőség többi tagja, egy munkanélküli szakács/lapszerkesztő, egy kényszervállalkozó, egy portás, egy értékesítési munkatárs, illetve egy frissdiplomás munkanélküli történész sem anyagi, sem szellemi felelősséggel nem tartozik törvényileg. Ha hülyeséget írnak, ahhoz én adom a nevem.
De nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy ma délután megcsörrent a mobilom, ami ugyebár szerkesztőségi kontaktunk is egyben és egy kolléganője jelentkezett. Bájos hangja ellenére kicsit megugrott a pulzusszámom, mert bár az ember várja, hogy megcélozza a nehéztüzérség, mégis meglepődik amikor elindul a pergőtűz. Szóval kolléganője arra szólított fel, hogy most aztán tegyünk ki valamiféle közleményt arról, hogy Ön Tállai András nem pityókásan fogadta Mezőkövesden az Éhségmenetet. Ezt állítólag Ön bizonyítani is tudja.
Nagyjából ennyi az infó, ami hozzám eljutott. Próbálkoztam néhány keresztkérdéssel, hogy miféle bizonyítékok állnak rendelkezésére, de választ nem kaptam. Aztán azt is megkérdeztem a BM sajtóosztálya nevében eljáró hölgytől, hogy a 2012. január 23-án elküldött e-mailemre miért nem kaptam választ? Akkor azt szerettem volna megtudni, hogy ki a fészkes fene becsülte a minisztériumban 400 ezer fősre a 80 ezres békemenetet? Csak érdeklődtem, de választ nem kaptam. Persze meg is értem Önöket. Bizonyára megnézték, hogy „munkások” újsága, kacagtak egy jót, hogy hol vannak ma már munkások, szemétbe hajították a megkeresést és nagy viccelődés közepette bedobtak még egy…
Nem, nem célzok semmire, szóval bedobtak még egy kávét, hogy jobban pörögjön a kezük alatt a munka, végtére is ezért lettek megválasztva.
No, de többedik elkalandozás után térjek már a lényegre. Ön azt mondja kolléganőjén keresztül, hogy nem ivott és nem volt sem szittyós, sem piás, sem kapatos Mezőkövesden, amikor megérkezett az Éhségmenet. A menetben jelen levő emberek azt mondták, hogy de az volt. Borsodiak, van szemük az ilyenhez. Nem mondom meg, hogy ki mondta nekem személy szerint. Úgy tudom, hogy egy újságírónak mégsem kötelező kiadnia informátora nevét, bár törvényileg szerették volna ezt ugye Önök elérni…
De megígértem, hogy nem kalandozok, ezért tovább török a lényeg felé. A lényeg pedig az, hogy Önnek állítólag van videofelvétele arról, hogy igenis nem zárkózott el attól, hogy megfújja a szondát, és olyan videofelvétele is van, amin látható, hogy Ön igenis józan és állítólag vérvételi eredményt is produkált. Azt nem tudjuk, hogy mikori, de szemfüles kövesdiek megsúgták nekünk, hogy Ön az éjszaka közepén elment a rendelőbe és vért vetetett. Kábé 7 órával az események után.
Mindez nem lényeg. Ha helyre kell igazítanunk helyreigazítunk. Törvény az törvény, egye meg a matyó fittyfene. De mi lesz aztán? Ön jó nagy lendülettel nekiesik mondjuk Tóth Imre munkanélküli olvasztárnak? Annak az embernek, aki a kilátástalan helyzetből a halálba menekülő barátját levágta a kötélről, de megmenteni már nem tudta? Az ő nyakába varr egy pár millás becsületsértési pert?
De maradjunk a tényeknél és nézzük a dolgok menetét. Ezek szerint Önről videofelvétel van, amin látni, hogy Ön nem kapatos, pityókás meg aztán pláne nem. Szóval, lényegre törve ugye, Ön mutatni fog a bíróságon egy felvételt, amelyből majd a bíró megállapíthatja, hogy Ön kapatos volt-e vagy sem. A gond csak az, hogy kommentelőink általános vélekedése szerint Ön a legjózanabb állapotában is olyan megjelenéssel bír, mint aki bekapott három-négy barackot reggelire. Ne vegye már sértésnek, főleg tőlem ne! Tudja, nekem is megvan ez a rossz tulajdonságom. Nem kell innom ahhoz, hogy mérsékelten piásnak gondoljon bárki. Sajnos ilyen a világ. Néhányunkkal viccelődik. Ott van például Pálfy úr vagy L. Simon úr. Mindketten úgy néznek ki, mintha egymás után kapkodnák be a barackot, de persze tudjuk, hogy nem.
De megint elkalandoztam. Szóval a lényeg, hogy Önnek van más bizonyítéka is. Például a mendemondák szerint egy éjszakai vérvétel eredménye, amelyet a városban végeztek el és még rendőr is elkísérte. Hát, tegyük fel, hogy elfogadjuk, mert bízunk Önben. De mi van a választókkal? Ők már túl sok karón láttak túl sok varjút. Többségükben felmerülhet a gondolat, hogy Ön a saját városában bármikor tud egy negatív vérvételi leletet felmutatni. Hiszen Önök alkalmazzák a rendőrt, az orvost, a nővérkét, de még a portást is.
Szóval mi izgatottan várjuk a bizonyítékokat és ha tényleg egyértelmű a tény, hát törlünk mindent, bocsánatot kérünk címlapon és még a holdra is fellőjük a közleményét, amiben leírjuk, hogy ismét egy fideszes igazát bizonyította a természetesen pártatlan magyar igazságszolgáltatás.
Egy dolgot azonban nem fogunk eltűrni. Egyetlen apró dolgot. Azt, hogy Ön megalázzon a Fidesz alá gyűrt országban egy munkanélküli olvasztárt!
Kalmár Szilárd
főszerkesztő
Munkások Újsága
